A holdon nincsenek tev�k, de �gy l�tszik, oda kellene �ket helyezni. Term�szetesen csak akkor, ha az emberek t�nyleg eld�ntik, hogy elmennek a holdra. Mert bizony mozogni is kell majd azon a fel�leten, �s ehhez sz�ll�t�eszk�zre van sz�ks�g. A hold felsz�ne pedig, azt mondj�k, sokban hasonl�t a homokpuszt�hoz. A talaj egyenetlen, puha �s szemcs�s. �gy minden j�rm� k�nnyen bes�pped. Ez a talaj, amelynek nincs sem n�v�nyzete, sem nedvess�gtartalma, nappal nagyon felmelegszik, �jjel pedig nagyon leh�l. Nem csoda teh�t, hogy a tud�soknak sok fejt�r�st okoz, milyen is legyen a j� "holdj�rm�". (A helikopter nem j�het sz�m�t�sba, mert ezek a sz�ll�t�eszk�z�k a propellerjeik seg�ts�g�vel "l�gnak" a leveg�ben, a holdon pedig nincs leveg�). Ha legal�bb a f�ld�n siker�lne k�sz�ten�nk egy ilyen sivatagi j�rm�vet! Az aut�k nem nagyon v�ltak be. Ha nehezek, akkor bes�ppednek a homokba, ha pedig k�nny�ek, akkor nem sz�ll�thatnak elegend� �lelmet, vizet �s �zemanyagot. �ltal�ban a kerekekkel k�zleked� j�rm�vek alkalmatlanok olyan terepen, ahol nincs �t. Ez�rt a term�szet jobb dolgokkal - l�bakkal l�tta el a f�ld �l�l�nyeit. Az emberek azonban nemigen dicsekedhetnek azzal, hogy kerekek helyett l�bakkal l�tt�k el a j�rm�veket - sikerrel. Tettek ugyan k�s�rleteket, de ezeknek nem volt j�v�j�k. A m�l�bakkal ell�tott j�rm�vek lass�k, nehezen mozognak, �s semmi esetre sem stabilak. Nagyon sima aszfaltra volna sz�ks�g ahhoz, hogy f�l ne forduljanak, akkor pedig m�r n�lk�l�k is meglehet�nk. Az ut�bbi id�ben hallunk olyan j�rm�vekr�l is, amelyek az �n. "l�gp�rn�n" fognak k�zlekedni. Az ilyenekb�l a holdon senkinek sem lenne semmi haszna, mert ott m�g l�legezni sem lehet, nemhogy felf�jni a "l�gp�rn�"-t. F�ldi sivatagjaink h�m�rs�kleti ingadoz�sai szint�n nem kis probl�m�t jelentenek. A sivatagi sz�ll�t� eszk�z�knek - �s ez m�g jobban vonatkozik a holdra - olyanoknak kell lenni�k, hogy benn�k az emberek �s a dolgok nappal f�l ne forrjanak, �jszaka pedig ne fagyjanak meg. A v�zr�l �s a t�pl�l�kr�l meg ne is besz�lj�nk. �gy kellene megoldani az �gyet, hogy ne legyen sz�ks�g �tk�zben semmilyen t�lt��llom�sra, sem o�zisra. Ez�rt nem csod�lkozn�nk, ha valaki azt javasoln�, vigyenek tev�t a holdra (term�szetesen k�zben meg kellene oldani n�h�ny technikai k�rd�st is). A tev�nek nincs sz�ks�ge m�utakra. Nem ker�ken mozog, hanem l�bakon j�r. L�bai hossz�ak �s v�konyak, de nem s�ppednek be a homokba. Ezt lehetetlenn� teszik a nagy, sz�les �s lapos pat�k. A teve "cip�iben" h�szigetel�k vannak, �gyhogy a forr� homok nem perzselheti meg a csontokat �s az �l� h�st. Test�nek eg�sz h�szigetel�se rendk�v�li. K�nnyen elviseli nappal m�g az 50 fokot meghalad� meleget is. Napnyugta ut�n pedig megel�gszik a nulla k�r�li h�m�rs�klettel is. �s m�g meg sem f�zik, nem is t�ssz�g. A nagy test a v�kony l�bakon val� egyens�lyoz�st a fej seg�ts�g�vel oldja meg. Fut�s k�zben a tev�nek a feje himb�l�dzik az igen mozg�kony nyakon, �gy biztos�tja az egyens�lyt (�gy, mint ahogy azt k�t�lt�ncos teszi naperny�vel vagy bottal). A teve eg�sz h�ten megvan egyetlen csepp v�z vagy egyetlen falat t�pl�l�k n�lk�l. �sszetett gyomr�ban elf�r 200 liter v�z, bend�je 200 r�szecsk�je mindegyik�ben h�rom deci vizet tartal�kol. A p�pja pedig �l�skamr�ul szolg�l. Ami a sebess�get illeti, a teve egy villamos �tlagsebess�g�vel tud szaladni (25 km/h). Ez kezdetben el�g is lenne a holdon. K�l�nben is a holdon minden k�nnyebb, �s a teve ott, val�sz�n�leg, hamarosan megtanulna gyorsabban is szaladni, �s alkalmass� v�lna nagyobb terhek cipel�s�re. A teve a holdon csak egyetlen tulajdons�g�val nem tudna mit kezdeni: fej�nek aerodinamikus vonalaival. A feje a f�lddel p�rhuzamosan �ll, hogy min�l kisebb ellen�ll�st tan�s�tson a sz�llel szemben, orrlyuka pedig lefel� van, hogy a sz�l ne hordja tele homokkal, m�g szem�t er�s �s s�r� szempill�k v�dik. A holdon nincs sz�l, �s �gy nem lenne semmi haszna az aerodinamikus fej�b�l (igaz, nem is zavarn�). Sz�munkra itt nem az a fontos, hogy a teve nem ker�l a holdra. Megmarad az a t�ny, hogy az �llat rendk�v�l alkalmas sz�ll�t�eszk�z a sivatagi t�jakon. Vil�gos, hogy az �rhaj�sokkal kapcsolatos sok neh�zs�get itt a f�ld�n pr�b�lt�k megoldani. Ezekre a probl�m�kra m�r l�tezett v�lasz a vil�g�rutaz�s el�tt is, s�t m�r az ember megjelen�se el�tt is. A holdj�rm�-szerkeszt�knek az anyaterm�szett�l kellene ellesni�k a tudom�nyt ezek megszerkeszt�s�hez. T�ny azonban, hogy a term�szet "buta", nem intelligens, hogy senkit sem tan�that meg semmire, de utalhat arra, Aki mindent tud, �s mindent megtehet. Forr�s: P�zm�ny P�ter E-k�nyvt�r