(Athenaeum-kiad�s)

Lakatos L�szl� most az egyszer, mikor ezt a reg�ny�t �rta, Dosztojevszkij tint�j�ba m�rtotta toll�t. A d�moni emberek �s d�moni szitu�ci�k nagy k�lt�je szereti haszn�lni azt a m�dszert, hogy valaki elmond bizonyos tendenci�val egy t�rt�netet vagy egy t�nyt �s az olvas� az ellenkez�j�r�l gy�z�dik meg az elbesz�l�s k�zben. A kicsike kisebb reg�ny�ben pl. egy f�rj elmondja, hogy � hogy szerette a feles�g�t, milyen j� volt hozz�, mennyire igyekezett boldogg� tenni �s elbesz�l�se folyam�n egyre jobban nyilv�nval�v� lesz, hogy zsarnoks�g�val boldogtalann� tette az asszonyt, megm�rgezte az �let�t �s v�g�l hal�lba kergette. Nagy reg�nyeiben is t�bbsz�r haszn�lja ezt a m�dszert Dosztojevszkij, egyes szem�lyek �s k�rnyezet�kh�z val� viszonyuk jellemz�s�re.

Nemcsak a kompon�l�snak ez a m�dja utal Lakatos reg�ny�ben Dosztojevszkijre, hanem a dolgok k�zpontj�ban l�v� alak �br�zol�sa is. Ezen a Ber�nyi S�ndor pesti �gyv�den, aki folyton lebecs�li �s �nmaga el�tt lealacsony�tja mag�t, minduntalan Dosztojevszkij-alakok reflexe t�nik fel. Beteges �n-leal�z�sa, a vele kapcsolatba ker�l� alakokkal szemben val� al�zatoss�ga, m�ni�kus s�v�rg�sa a feles�ge ut�n �s k�l�n�sen izgatott pillanatokban val� ide-oda besz�l�se - ezek a F�lkegyelm� �r�j�nak garderobj�b�l ker�ltek el�. Az�rt ez a Ber�nyi S�ndor alapj�n v�ve igaz alak, ilyen emberek csakugyan vannak, b�r speci�lis, nem �ltal�nos�that� jelens�gek. Folyton marcangolja, leal�zza, lebecs�li �nmag�t, minden m�s embert nagy f�l�nyben �rez maga f�l�tt, pedig nem ostoba ember, mert hiszen az �letben olyan eredm�nyeket �r el, amelyet nem lehet csak szorgalommal, tehets�g n�lk�l el�rni �s nem rossz ember, mert hiszen nagy j�s�gokra k�pes, hat�rtalan meg�rt�sre �s megbocs�t�sra azokkal szemben, akik rosszul b�ntak vele. Hogy ez nem v�lik a reg�nyb�l eg�szen meggy�z�en vil�goss�, annak egy k�l�n�s szerkezeti hiba az oka. azok el�tt, akikkel ez a Ber�nyi S�ndor �rintkez�sbe ker�l, �ppen olyannak t�nik fel, amilyennek � maga tartja mag�t. Ez lehetetlens�g, egy ember, aki nagy sikereket arat az �letben, mint �gyv�d, semmib�l gazdags�gra k�zdi fel mag�t, azt�n mikor sz�lh�mos ap�sa t�nkre juttatja, megint fel�lkerekedik, m�g nagyobb vagyonra �s hatalomra, - ezt az embert nem n�zheti a legk�zelebbi k�rnyezete sem olyan k�z�ns�ges t�kfilk�nak. Itt az �r�nak egy t�ved�se �tk�zik ki: nem hagyja alakj�t term�szetesen, a maga t�rv�nyes szerint besz�lni �s cselekedni, hanem minduntalan �nmaga besz�l �ltala, nem teremti meg organikusan az alakot, hanem konstru�lja. Az p�ld�ul nem lehet, hogy egy olyan hozz��rt� �gyv�d mindv�gig annyira el tudja k�b�ttatni mag�t az ap�sa blaguej�t�l �s att�l, hogy ez a sz�lh�mos az � b�lv�nyozott feles�g�nek az apja, - hiszen meg van �rva, hogy beletekinthetett az ap�s �zleti k�nyveibe �s okvetlen�l meg kellett l�tnia, hogy itt csal�s folyik. Ez azt�n v�gigmegy apr� r�szleteken is �s hamis hangok lesznek bel�le. Ez a Ber�nyi S�ndor egyes helyzetekben �gy viselkedik, mint egy ostoba fr�ter, egyes helyzetekben, mint egy �r�lt, de egy ilyen ember nem �rhet el olyan hatalmas eredm�nyeket a gyakorlati p�ly�n, ahol nagyon megn�zik, kinek adj�k a nagy kereset lehet�s�g�t, a vagyont.

Ugyanebb�l a szerkezeti hib�b�l sz�rmazik az is, hogy az asszonyt, Mischaelis Ilon�t, akit f�rje valami csodal�nynek l�t, az olvas� csak minden erk�lcs �s becs�let n�lk�li rongy asszony, szem�lynek tudja l�tni. Nincs benne semmi �rdekes, a sorsa teljesen k�z�mb�s, nincs benne semmif�le moralit�s, a rosszas�g�ban semmi d�moni, egy k�z�ns�ges, ostoba feh�rcsel�d, mi�rt t�r�djem �n, az olvas�, vele, Minden, ami r� vonatkozik, holt dolog az olvas� szempontj�b�l. Itt az �r� animozit�sa �rulja el mag�t az alakkal szemben, tal�n a n�i nemmel szemben is, holott �r� nem lehet anim�zus neki az a dolga, hogy talpra �ll�tsa szem�lyeit �s hagyja �ket cselekedni �s besz�lni, az olvas� szimp�ti�j�t vagy antip�ti�j�t, mindenesetre �rdekl�d�s�t megnyerni. Az a legnagyobb baj az eg�sz reg�nyben, hogy az �r� folyton ott van alakjaiban �s benn�k, a sorok k�z�tt �s a sorokban, - t�ls�gosan tudatosan dolgozik, nem akar vagy nem mer semmit r�b�zni az �szt�n�re, az indokolatlan, vakmer� �s �ppen ez�rt megragad� inspir�ci�ra.

Az ember olvas�s k�zben folyton vitatkozik az �r�val. De ez nem �rt�ket jelent-e? Ami ennyire provok�lja a vit�t, az m�gsem lehet jelent�ktelen dolgok. Van a k�nyvnek bizonyos fok� intenzit�sa, az �r� szemmel l�that�lag �t�lte a f�alakj�t, ebb�l atmoszf�r�t tud k�r�l�tte teremteni �s hat�rozott �ll�spontra �ll�tja az �lettel szemben. Tetszik, nem tetszik, de elolvas�s ut�n nem lehet k�z�mb�sen letenni.